VIII. Henrik egyházpolitikája, és annak belpolitikai hatása és következménye

Tartalom

Anglia legendás uralkodókat adott népének, akik egyéniségükkel és tetteikkel befolyásolták Európa történetének alakulását. VIII. Henrik személyében olyan államférfi lépett a trónra, aki személyes életének konfliktusai miatt az országot elszakította a pápától, létrehozva ezzel az anglikán államegyházat.
Az angol királyok rendkívüli hatalma kihatott az egyházzal való viszonyukra is. Az anglikán államegyház tehát nem a térítők és az új eszmék iránti elkötelezettség miatt jött létre, hanem az uralkodó és a pápa ellentétének köszönhetően. VIII. Henrik célja ugyanis a Tudor-dinasztia hatalmának megőrzése, s ehhez fiúörökösre volt szüksége. Mivel felsége nem ajándékozta meg fiúgyermekkel, ezért el akart válni tőle. A váláshoz azonban szükség volt a pápa jóváhagyására. Azonban, a római katolikus egyház feje vonakodott megadni a diszpenzációt. VII. Kelemen pápa döntése és Anglia külpolitikai elszigeteltsége egyaránt szerepet játszott a Szentszékkel való szakításban. Magához a Luther Márton által kezdeményezett, valódi reformációhoz VIII. Henriknek és hivatalos egyházának kevés köze volt. Ennek oka valószínűleg az volt, hogy az uralkodó mindvégig megmaradt hithű katolikusnak, a változás csupán annyit jelentett, hogy a pápa egyház feletti fősége helyett a király egyház feletti főségét vallotta.
VIII. Henriket szülei az angol római katolikusok egyházfőjének, Canterbury érsekének szánták. A történelem azonban úgy hozta, hogy Henrikből a Rómától elszakadt anglikán egyház legfőbb elöljárója lett...